Díj #19

Nagyon szépen köszönjük a díjat Molly Schmidt, drágának <3

Szabályok:

• Írj magadról 11 dolgot!
• Válaszolj 11 kérdésre!
• Írj 11 kérdést!
• Küldd tovább 11 embernek!

11 dolog rólunk:

• ma csináltam végig a Nagy Karácsonyi Bevásárlást a barátnőmmel és ennél fárasztóbb dolog szerintem nincs is az egész világon
• kedden dolgozatot írok történelemből, amit nagyon utálok és nagyon sok múlik rajta, mert témazáró és két jegyet ér
• még mindig nem akarom elhinni, hogy 44 ember gondolta elég jónak ahhoz a történetünket, hogy feliratkozzon rá
• már régebben közzé szerettem volna tenni ezt a díjat, csak épp egy karácsonyi novellán dolgoztam, plusz Kriszti nem volt elérhető
• csokoládé színűre festettem a hajam, és nagyon imádom
• alig várom a szünetet, mert szeretnék már kicsit pihenni is, hiszen így év közben szinte még aludni sincs időm
• Most éppen informatika órán ülök és itt töltöm ki ezt a díjat
• Még mindig nincsen otthon internet csak a telefonomon
• Majd rám sül a kabát, de lusta vagyok levenni xD
• Most már szünet van és végre megszabadultam a meleg kabáttól és rájöttem, hogy telefonról is hogyan tudom kitölteni a dijat bár így sokkal nehezebb
• Nem volt elég időm arra, hogy infó órán mindent elintézzek, amit akartam

Válaszaink:

• Hogyan ismerkedtetek meg egymással?
• kriszty96: Először akkor találkoztam szerecsendio nevével, amikor egy barátnőjével közös blogjáról kiritikát kellett írnom. Már akkor nagyon tetszett az írásstílusa és amikor rátaláltam a blogjára ez még inkább fokozódott, így megkérdeztem tőle, hogy lenne - e kedve egy közös történetbe belekezdeni, amiből ez a blog alakult ki.
• szerecsendio: Ha jól emlékszem, akkor Kriszti írt az I know I am not alone című (akkor az volt még csak az egyetlen) blogomnak a chat-ablakába, hogy szeretne írni velem egy történetet. Megkértem, hogy jelöljön be Facebookon és akkor elkezdtünk ötletelni - már azon az estén megszületett ennek a blognak az alapja.
• Mi volt az első benyomásotok egymásról?
• kriszty96: Eleinte már a kezdetekben is kedvesnek, nyílt szívűnek tekintettem azokból a sorokból, ahogyan az olvasóihoz viszonyult. Látszik minden egyes mondatán, hogy mennyire kötődik a történeteihez és azokhoz, akik akár egy - egy szócskával meglepik és ezen mindig elmosolyodom. Sosem gondoltam volna, hogy valakivel ilyen rövid idő alatt ennyire nagy barátságot köthetünk, de Kinga kétség kívül az egyik legjobb barátnőm lett.
• szerecsendio: Amikor még nem beszélgettünk, már akkor is nagyon tehetségesnek tartottam, hiszen bele-bele olvasgattam a blogjába (Pretty Little Liars) ami szerintem nagyon aprólékosan ki van dolgozva és ezt mindig is tiszteltem benne. Persze akkor még koránt sem gondoltam, hogy ilyen jó fej, ahogy azt sem, hogy mennyire közel kerül a szívemhez. Mostanra az egyik legjobb barátnőim egyike. 
• Mikor találkoztatok először?
• kriszty96: Azt hiszem akkor mielőtt még Kinga elutazott volna nyaralni, de ebben nem vagyok olyan biztos. A fagyis részére én is élénken emlékszem és arra is, hogy az enyém egészen megolvadt és inkább inni lehetett volna.
• szerecsendio: Fogalmam sincs a pontos dátumról, sajnálom. Viszont rémlik valami olyasmi, hogy elmentünk fagyizni és elolvadt a megmaradt gombóc az asztalomon, míg mi videót szerkesztettünk - szóval valamikor nyáron volt.
• Tudom, hogy az első találkozásotokkor volt egy kis "bonyodalom".  Elmesélnétek, hogy hogyan is volt ez az egész?
• kriszty96: Persze, nagyon szívesen elmesélem. A buszmegálló összekeveredés még csak hagyján, Kinga megadta nekem a telefonszámát, de egy fitying sem volt a kártyámon így nem tudtam felhívni és voltam olyan óvatlan, hogy az enyémet meg nem adtam meg neki. Az egyik buszmegállótól egy másikig sétáltam, amikor egyszer csak feltűnt egy lány - mind később kiderül Kinga volt az, hiszen a ruhabéli leírás nagyon hasonlított arra, amit ő elmondott nekem. Vicces kis kezdő személyes megismerkedés volt, ami örökre emlékezetes marad.
• szerecsendio: Persze. Az egész úgy kezdődött, hogy én megkérdeztem anyut, melyik buszmegállóban kéne leszállnia Krisztinek, mire ő azt válaszolta, hogy a Csontváry - ilyen megálló persze nem is létezett, amit anyu tudtára is adtam. De én, ahelyett, hogy rákerestem volna a normálisra, azt mondtam Krisztinek, hogy a Barossnál kell leszállnia - mert én erre emlékeztem. Végül kiderült, hogy teljesen máshova ment, mint azt én képzeltem és legalább húsz percig rohangáltam a lakótelepen, mire rájöttem, hogy hova ment. Bár azóta már elsétált a megfelelő buszmegállótól, így tényleg a véletlenen múlott, hogy megtaláltuk egymást. Nem mellesleg fel sem ismertem, hiszen az volt az első találkozásunk, de szerencsére elmondtam neki, milyen ruhát fogok viselni, így semmi probléma nem lett belőle. csak gazdagodtunk egy vicces élménnyel.
• Honnan jött a Whatever happens, we always survive című közös történetetek?
• kriszty96: Az egyik álmomban megálmodtam neki egy alapot, de közösen egészítettük ki és tettük teljesen egésszé, kerekké.
• szerecsendio: Az alapötlet teljesen Kriszti érdeme, hiszen szó szerint megálmodta, de aztán közösen dolgoztuk ki az általunk választott karakterek személyiségeit. 
• Mindig egyezik a véleményetek a megalkotott fejezetek után?
• kriszty96: Én sosem vagyok megelégedve az enyémekkel, ahogyan Kinga sem teljesen az övéivel. Ilyenkor és mindig egymás mellett állunk és igenis jónak tartjuk azt amit a másik megalkotott. Mindig le szoktam szidni, amikor szapulja az ő alkotásait és ő is így cselekszik, amikor én bírálom el az enyémeket, hiszen nem csak ezt az egy történetet osztjuk meg egymással, hanem az összeset, ami nélkül már nem tudok meglenni. Nem tudok elképzelni anélkül egy estémet, hogy ne másolgassunk egymásnak.
• szerecsendio: Nem tudom, szerintem nem száz százalékig, inkább csak kilencven. Van, hogy nem vagyok megelégedve a fejezeteimmel és ilyenkor Kriszti virtuálisan fejbe kólint, hiszen neki általában tetszik, amit írok és ez fordítva is teljesen igaz. Felváltva biztatjuk egymást és nekem manapság sokkal könnyebb úgy írni, ha közben beszélgetünk Facebookon és másolgathatok neki párrészletet - mindegyik történetemből, nem csak ebből.
• Hogyan kezdetek neki egy-egy fejezetnek?
• kriszty96: Én mindig a párbeszédeket gondolom ki először és utána a körülményeket is felépítem, a cselekedeteket és mindent, ami ehhez tartozik. Mindig igyekszem élethűre megformálni az eseményeket, ami remélhetőleg sikerül is.
• szerecsendio: Személy szerint, nekem mindig az az első, hogy beteszek valamiféle zenét és aztán kiürítve az agyamat, hagyom, hogy az ujjaim maguktól mozogjanak. Próbálom teljes mértékben beleélni magam az adott szereplő helyébe. Ettől lesz szerintem ennyire Caras vagy Willes egy-egy fejezet (a többi blogomnál is így van).
• Mit szerettek egymás írásaiban?
• kriszty96: Kinga párbeszédei egyenesen zseniálisak, elképesztőnek találom, hogy egy szóval megannyi érzést tud közölni érezeket mindig ámulva olvasom végig. Szerintem én sosem tudnék ilyen nagyszerű hangos eszmecseréket megalkotni.
• szerecsendio: Nagyon szeretem azt, hogy Kriszti megfogalmazza a szereplők gondolatait. Szerintem ő ebben a legjobb, hiszen olyan hasonlatai vannak, amik nekem eszembe sem jutnának. Imádom, ennyire egyszerű.
• Ki a kedvenc általatok megformázott karakter?
• kriszty96: Nem tudok dönteni Jane és Harry között. Mind a kettő olyan elesett, de mégis bátor és hajtja a maga igazát, azonban Jane kicsit csendesebb és visszahúzódóbb a valódi érzéseit illetően. Mind a ketten rengeteg szenvedésen mentek keresztül és ezért szerintem igen szerethetőek. Harry küzd azért, hogy az éveken át eltitkolt érzelmei végre kitudódjanak és teljessé alakuljanak, Jane pedig önfeláldozó, mert hiába szerelmes mégis a barátságnak ad elsőbbséget és más boldogságát hajtja előre. Egy kicsit Harry is ilyen hiszen éveken át csak Cara boldogságát akarta, úgyhogy szerintem vannak hasonlóságok az érzelmeik között.
• szerecsendio: Ebben a blogban egyértelműen Cara. Tudom,néha nagyon hisztis és önző anélkül, hogy azt észrevenné. Felettébb naiv és makacs, de épp ezért szeretem annyira. Nem tökéletes, sosem volt az, de a mag módján igencsak odaadóan tud szeretni - mind Harryt, mind Willt, mind a barátnőit. 
• Kriszti, mit szeretsz a legjobban szerecsendioban?
• kriszty96: Szeretem benne azt, hogy mindig ott van mellettem, amikor rosszul érzem magamat és olyankor mindig mellettem van, hogy elfeledtesse velem a nap rossz élményeit. Szeretem benne azt, hogy feltétel nélkül buzdít az írásban, hogy mindent megoszthatok vele és, hogy egy egyetlen egy dologról akár órákon át tudunk beszélgetni. Szeretem azt, hogy az ízlésünk olyan hasonló és, hogy mindig ösztönöz arra, hogy összeszedjem magamat és ne adjam fel. Egész önmagát szeretem, hiszen, hanem találtam volna rá elveszítettem volna egy nagyszerű barátság lehetőségét és azt, hogy egy ennyire biztos, erős barátság alakuljon ki kettőnk között. Szóval összességében Kingát, önmagát szeretem.
• szerecsendio: -
• Szerecsendio, mit szeretsz a legjobban kriszty96-ban?
• kriszty96: -
• szerecsendio: Szeretem, hogy feltétel nélkül mellettem van, hogy vele mindenről el lehet beszélgetni, akár órákon át. Szeretem, hogy megért, hogy biztat, hogy arra ösztönöz, hogy jobb és jobb legyek. Szeretem az ízlését mind filmek, mind könyvek terén. Egyszerűen őt magát szeretem, mert nála jobb barátnőt keresve sem találhattam volna.

Kérdéseink:

• Honnan jött a blogotok alapötlete? Mennyire találjátok eredetinek?
• Szerintetek miről szól a Karácsony?
• Adni vagy kapni szerettek jobban ezen az ünnepen, vagy csak úgy általánosságban?
• Van valamiféle különleges tervetek a téli szünet idejére?
• Szoktatok bulizni Szilveszterkor? Idén szeretnétek?
• Mennyire tudod azt elképzelni, hogy a jövőben külföldre költözz?
• Szeretnél a jövőben az írással is foglalkozni vagy inkább más hivatást választanál?
• Hogyan, kivel szoktad ünnepelni a Karácsonyt?
• Szoktál télen nyaralni menni?
• Mit gondolsz arról. hogy már évek óta nem esett úgy a hó, hogy meg is maradjon és ne olvadjon el?
• Mennyire tartod fontosnak az ünnep szellemét?

Akiknek sok-sok szeretettel küldjük:

• Ever&Vivian J. Walker
• Anikó